Menedék

Egy percet kérnék Tőled,
pár szó csak, nem több minden bánatom.
Csak néhány fontos mondat,
félek, hogy holnap már nem láthatom.

Útvesztő minden perc,
dermesztő csendben már nem várhatom.
Még küzdő emberként
egy tisztább holnap rám is felragyog.

Refrén:
Te vagy a menedék, Te vagy a menedék az úton.
Ennyi ma nem elég, ennyi most nem elég, nem bírom.
Suttogd a nevemet, tárd ki a szívedet, hadd szálljon!

Mit folyton dédelgettünk,
sok szép perc emlékéről álmodunk.
Elcsukló hangon kérem,
és minden félelmem most elhagyom.

Útvesztő minden perc,
dermesztő csendben már nem várhatom.
Még küzdő emberként
egy tisztább holnap rám is felragyog.

Refrén:
Te vagy a menedék, Te vagy a menedék az úton.
Ennyi ma nem elég, ennyi most nem elég, nem bírom.
Suttogd a nevemet, tárd ki a szívedet, hadd szálljon!

Te vagy a menedék, Te vagy a menedék az úton.
Ennyi ma nem elég, ennyi most nem elég, nem bírom.
Suttogd a nevemet, tárd ki a szívedet, hadd szálljon!